Breaking News

Janette Rallison: Just One Wish


Janette Rallison: Just One Wish


Oldalszám: 272
ISBN: 9780399246180

A tizenhét éves Annika Truman ismeri a pozitív gondolkodás erejét. Rákkal küzdő öccsével
folyamatosan csak ezt hallja. És annak érdekében, hogy segítsen Jeremyn, a világ végére is elmenne (vagy legalábbis Hollywoodba), hogy elhiggye, túlélhető a hamarosan következő műtétjét. 
De Annika terve, hogy meggyőzze a fiút, egy varázslatod dzsinn teljesíti bármilyen kívánságát a visszájára fordul, amikor a fiú váratlanul azt kéri, hogy a tévéből ismert idolja meglátogassa őt. Annika hirtelen kétségbeesetten be akar jutni az aktuális sztárhoz, hogy meggyőzze, menjen haza vele. Egyszerű feladat, nem igaz?


Véleményem:

Egy egyszerű, szokványos történetre számítottam: egy lány elindul a sztárhoz aztán a végén összejönnek. És nem hazudok, ez is történt, ha nagyon-nagyon leegyszerűsítjük a történetet. 

De ebben a könyvben ennél sokkal több volt. Annika félelmetes módon félti az öccsét, és tényleg bármire képes, hogy egy kis boldogságot csempésszen a napjaiba: ha kell, szembeszáll egy szekrény méretű pasival a játékosztályon az utolsó Robin Hood figuráért, és igen, ha a sors úgy hozza, arra is képes, hogy elinduljon Kaliforniába, hogy 24 óra leforgása alatt meggyőzze az egyik leghíresebb sorozatsztárt, hogy jöjjön el az öccséhez. 
De hogyan jusson be a forgatásra? És egyáltalán, a Robin Hood jelmez nélkül ráismer Steve Raleigh-re? Ha pedig bejutott, hogyan fogja meggyőzni, hogy jöjjön el vele az öccséhez?

Amire nem számítottam: félelmetesen sokat nevettem a könyvön. Sokkal inkább a humor kerül előtérbe, nem a romantikus szál. Annika tényleg az őrület határát súroló dolgokra képes, ha valamit akar. Nem gond neki, ha egy pitonnal a nyakában kell futkosnia, ha jelmezbe kell bújnia vagy befestenie a haját, probléma nélkül ugrál lakókocsik tetején, ha arra van szükség, apácabőrbe bújik, ha pedig be kell vetnie az íját, az sem probléma. Szerintem már a felsorolásból is látszik, hogy olyan jelenetekre lehet számítani a könyvben, amelyeket az ember képtelen nevetés nélkül olvasni. (Néhány jelenetet lefordítottam Anyának, mire közölte, hogy szeretné olvasni, aztán szomorúan konstatálta, hogy angolul van, úgyhogy nem tudja.)

A regény vége felé persze egyre inkább előtérbe kerül a szerelmi szál is, de egy pillanatra sem válik nyálassá.
A dolgokat tovább bonyolítandó két szálat is kapunk. Az egyik szálat Steve családi problémái jelentik, a másikat pedig természetesen Jeremy tumora, és persze előkerül a sztár-nem sztár páros működőképessége is. 

Ami meglepő volt: a könyv vége. Egyáltalán nem erre a befejezésre számítottam, főleg azután, ami a regényben előtte történt, de igazából nem bántam. Így sokkal reálisabb, mint amilyen befejezésre számítottam. 

A regény nem túlságosan hosszú, úgyhogy kicsit sajnálom, hogy egy-egy elemet nem bontott ki jobban az írónő. Szívesen olvastam volna például kicsivel többet Steve családjáról, és erre hely még bőven lett volna. Negatívumként pedig igazából azt említeném, hogy kevéssé tűnt reálisnak, hogy Annika ilyen egyszerűen - nyilván nem egyszerűen, de azért mégis túl könnyedén - bejutott a forgatásra. 
Kaptunk egy nagyon halvány istennel kapcsolatos vívódást is, de igazából nem volt túl vallásos, épp annyi volt benne, amivel még akár egy ateista ember is küzdhet Annika helyzetében. Amikor az ember egy családtagja beteg, ki nem áll neki imádkozni érte, hogy jobban legyen, még akkor is, ha nem vallásos? Ki nem gondolkozik el rajta, hogy miért így vannak a dolgok, hogy Isten bünteti-e valamiért? Ez a kérdés ebben a vonatkozásban került elő, szóval abszolút nem volt zavaró vagy túl sok. 
Az viszont kifejezetten tetszett, hogy ez hogy került kapcsolatba azzal, hogy Jeremy imádja a görög-római mitológiai történeteket, és nagyon szép, ahogy Annika meséje végigkíséri az egész történetet, és magában egyesíti azt, ami történik, a mitológiai motívummal is és Isten létezésével is.  
Minden egyszerűsége ellenére ez egy nagyon szórakoztató könyv, sokkal jobb, mint amilyenre számítottam, és ezt leginkább a humorának köszönheti. A főhősök szerethetőek, főleg Annika, nagyon tetszett, hogy ennyire határozott, ennyire bátor és okos, és hogy küzd az öccséért, még ha néha kicsit túl messzire megy is. A rákos kisfiú története pedig nem volt nyomasztó, nem ez volt a fókuszban, sokkal inkább a családtag küzdelmét követhettük, amiért kifejezetten hálás vagyok, mert egy ilyen helyzetben a másik oldal sem egyszerű, tapasztalatból tudom. 

NAGYON AJÁNLOM

Nincsenek megjegyzések